
avagy Haló, itt egy emberről beszélünk!
a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával

A hazai független színházak élvonalába tartozó PanoDráma érzékeny társadalmi témái mellett elsősorban munkamódszeréről és előadásainak formáiról ismert. A dokumentumszínház verbatim, vagyis szó szerinti változata azt jelenti, hogy a színdarab az adott témában eredeti, az alkotók által készített interjúkból, egyéb hiteles dokumentumokból (például tárgyalási vagy egyéb jegyzőkönyv) és talált, szintén nem irodalmi szövegekből (pl. internetes bejegyzések, falfirkák, villamoson elkapott párbeszédek stb.) áll össze, s míg változtatni egyetlen szót sem szabad, meghatározó alkotói döntés, hogy például száz órányi interjúból és 1200 oldalnyi jegyzőkönyvből hogy lesz egy órányi előadás.
Ezúttal felkérésre hozza létre előadását a társulat: a Magyar Hospice Alapítvány kereste meg, hogy daganatos betegek, orvosaik, ápolóik és a hozzátartozók viszonyát vizsgáló projektjük záró aktusaként az általuk felvett óriási interjúnyagból készítsen verbatim drámát és szcenírozott felolvasóestet.A Magyar Hospice Alapítvány programja nemcsak e viszonyrendszerek javítását és a betegek érdekérvényesítési kompetenciájának fejlesztését tűzte ki céljául, hanem azt is, hogy a betegséghez, de különösen a halálhoz érettebben és elfogadóbban tanuljunk meg hozzáállni Magyarországon.
Előttem van egy kép. Vendégségben voltunk egy gyerekkori barátomnál, amikor már tudtuk, hogy mi a diagnózis. És kérdezte, hogy mit fognak csinálni. Jött a férjem és mondta, hogy levágják a mellem. És ez előttünk van a mai napig. És nem sírunk, röhögünk. Hogy basszus, te annyira hülye voltál, hogy ezt mondtad. És az történt: egy fél év múlva levették.
Dramaturgia és koncepció: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
Színpadra állította, kreatív producer: Lengyel AnnaAz előadást szakértőkkel és gyógyult betegekkel való beszélgetés követi.
Moderátor: Veiszer Alinda