NEMZETKÖZI KÉPZÉSEK

2011. November 24 és 26 között részt vettünk a 3. Train the Trainer tréningen Bécsben, a Kardinal König Akadémián. Az idei tréning címe Beszélj róla - párbeszéd és elbeszélés volt. A tanfolyamot idén is dr. Christian Metz és Petra Roesler koordinálta és az Erste Bank támogatta palliatív ellátással foglalkozó, kelet-európai szakemberek számára.

12 országból 21 résztvevő érkezett, Magyarországot négyen képviseltük: Ferdinandy Nóra, a Magyar Hospice Alapítvány gyógytornásza, Dr. Hegedűs Katalin egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület (MHPE) vezetőségi tagja, Schaffer Judit gyógytornász, egészségügyi menedzser, az MHPE elnöke és Dr. Zana Ágnes, az MHPE projekt menedzsere. A magyar csapatot erősítette Dr. Dégi Csaba szociális munkás is a Kolozsvári Egyetemről.

Az első napon kisebb csoportokban intézményeket látogattunk. Eljutottunk a Caritas Socialis Hospiz-ba, ahol Dr. Annette Henry kalauzolt bennünket, az AKH palliatív osztályon Dr. Ralph Simane, a Göttlicher Heiland palliatív osztályon Dr. Brigitte Czvitkovit, a Geriatriezentrum Klosterneuburgban Dr. Helga Müller-Finger és a Mobiles Caritas Hospiz- nál pedig Martin Sorge vezetette csoportjainkat.

A második - immár tréning-napot - Kathrin Kordon tréner nem a szokásos bemutatkozással kezdte, hanem egy rövid mesefilmet vetített nekünk, mely mindnyájunkban különböző érzelmeket indított és elgondolkodtatott azon, hogy milyen fontos része lehet egy előadásnak vagy csoportmunkának az elbeszélés.

Kathrin segítségével a különböző történeteket - esetismertetéseket, megtörtént eseményeket és a meséket - az előadó és a befogadó oldaláról is elemeztük. Oktatónk szerint Segít, ha a történeteket inkább dinamikus folyamatnak fogjuk föl, mint egy statikus árucikknek
Előadásunkat egy történet akár szimbolikus, akár igaz esemény, parafrázisként (magyarázó körülírás) színesítheti. A nap végén három kiválasztott kép segítségével mindenkinek a saját történetét kellett megfogalmazni: hogy kerültünk a hospice - palliatív ápolás területre. A történeteket hármas kis csoportokban mondtuk el egymásnak, ahol egy résztvevő beszélt, egy másik aktívan hallgatta, a harmadik pedig megfigyelte a másik kettőt. Többünk véleménye szerint passzívnak lenni volt a legnehezebb feladat.

Dr. Annette Henry hospice orvossal töltöttük a harmadik napot. Betegek történeteit elemeztük vele különböző szövegkörnyezetekben, tréning témákban. Konkrét esetet is kaptunk, melyet hármas kis csoportokban játszottunk el. Fontos egy történet elbeszélésekor az eset témája, környezete (tréningen, munkatársaknak vagy pl. jótékony célú pénzgyűjtésen) és a cél, amiért elmeséljük. Összegyűjtöttük, hogy milyen haszna lehet, és milyen rizikóval járhat egy sztori alkalmazása előadásunkban.

A tréning minden napja hasznos volt számunkra, nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük a lehetőséget!