Beszámoló · Haptonómia a haldoklók támogatásában és hozzátartozóik kísérésében
2013. március 1 - 3.
Az érintés hatalmas szókinccsel bíró nyelv, általa kifejezhető mindaz, ami elmondhatatlan, hisz az érzés igazi nyelve az érintés.
(Ashley Montague, Touching)
Olyan valakivel vagyok együtt, aki nem beszél. Miként lehet máshogy kontaktusba kerülni, minthogy én magam igyekszem őt szóval tartani?
A haptonómia egy különleges kontaktus kialakítása révén lehetővé teszi, hogy szeretetteinkkel, betegeinkkel intim, biztonságot, elfogadást és feltétel nélküli szeretetet kifejező kapcsolatban maradjunk akkor is, amikor már nincs lehetőség a szavakon keresztül érintkezni. E kapcsolat legfontosabb jellemzője a tudatos jelenlét, melyben meghallgatjuk – részben az érintésen keresztül – mindazokat az érzéseket, érzelmeket, melyeket a másik személy átél, másfelől megtehetjük e kapcsolatban azokat a gesztusokat, melyek érintenek, és azokat a tetteket, melyek beszélnek.
A haptonómia a fájdalomkezelés hatékony módja, mely finom és gyöngéd volta miatt a betegségek végső stádiumában is alkalmazható. Másrészt a haptonómia alkalmazása a haldokló, szenvedő betegekkel foglalkozó személy számára enyhíti a munkájával együttjáró lelki és fizikai terhelést.
A műhelyen elmélyültünk az önmagunkkal és másokkal való kontaktusok formáiban, megéltük mit jelent jelen lenni és meghallgatni valakit. Megtapasztaltuk hogyan kísérhetünk és támogathatunk valakit a szavakon túl, az affektív kontaktusokon keresztül és miként enyhíthető a testi és a lelki szenvedés a haptonómia segítségével. Megéreztük, hogy a kapcsolat és a figyelem terében hogyan enyhülhet vagy múlhat el a testi és a lelki fájdalom.
A csoportot Jean-Luc Deconinck pszichológus, integratív pszichoanalitikus, pszicho-szomatoterapeuta, az EEPSSA kiképzője, a Belga Szomato-pszichoterápiás Egyesület elnöke vezette, aki tíz éven át tartott haptonómia képzést a palliatív ellátásban dolgozók részére.
Ferdinandy Nóra, gyógytornász
Magyar Hospice Alapítvány
